Az alapellátásban végzett palliáció a palliatív szükségletekkel rendelkező betegek azonosításával, a palliatív ellátási szemlélet alkalmazásával, valamint az ellátás megtervezésével járul hozzá a gyógyíthatatlan betegek minőségi ellátásához. A jövőben a fejlődés útját az integrált palliatív ellátás jelenti.

Sándor Judit nemzetközi hírű bioetikussal, a CEU tanárával a Tudás.hu arról beszélgetett, mekkora ma egy ember önrendelkezése a saját élete felett.

Kereszty Éva, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának újonnan megválasztott elnöke az InfoRádió vendége volt.

Nem az eutanáziát kell engedélyezni, hanem biztosítani mindenki számára hozzáférhetően a palliatív ellátást – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Agora – az életvégi döntésekről című rendezvényén, ahol a társadalmi vitába kapcsolódhattak be a résztvevők.

Az orvos-beteg kapcsolat információs aszimmetriáját a két fél közötti együttműködés részeként a kezelésekbe történő beleegyezéshez vagy a kezelés visszautasításához szükséges tájékoztatás révén igyekszünk kompenzálni.

A Népszava a közfelfogás és a nemzetközi gyakorlat változásáról beszélgetett Kovács József orvos-bioetikussal.

A súlyos állapotú, gyógyíthatatlan betegek kívánalma lehet, hogy életük végéhez közeledve egészségügyi ellátásuk a saját döntésük szerint alakuljon, és az életüket már ne hosszabbítsák meg orvosi kezelésekkel.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet 2018-ban indította el országos életmentő gyermek műtüdő (VV ECMO) programját.

Világjárvány idején, amikor sokszor arra sincs lehetőség, hogy huszonéves fiatalok elbúcsúzzanak az intenzív osztályon haldokló, hasra fordítottan lélegeztetett anyjuktól, apjuktól, nehéz a halál közelébe kerültek méltó elkíséréséről beszélni. De mindig vannak, akik képesek rá.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.